Szeptember eleje van, bizony hamar elmúlt a nyár. Amikor júniusban arra gondotam, hogy most indul a nyári szünet, olyan eszméletlenül hosszú időnek tűnt, most viszont, hogy vége van, visszatekintve iszonyú rövid volt. Pedig sok minden belefért, leginkább szabadtéri programok, hiszen a nyár, a napsütés, inkább erről kell, hogy szóljon, amolyan benn ülős programokat ráérünk majd csinálni télen.
A két csemetém is élvezte a folyamatos strandolást és kirándulásokat, igazság szerint eléggé kifutottunk az időből, és a tanévre való készülődés kapkodósra sikerült. Pedig nagy esemény előtt álltunk, Martina lányom most kezdte az általános iskola első osztályát. Végül az iskolakezdés előtti utolsó hétvégén sikerült mindent beszereznünk, a könyveket, füzeteket befoglalni, minden egyéb kelléket elkészíteni, úgy, ahogyan azt a tanító nénik kérték. Martinám meg csodálkozott, hogy ennyi minden kell a suliba, de megnyugtattam, ezt nem kell majd minden nap vinnie, csak az első hét lesz ilyen cipekedős.
Bevallom őszintén, én is izgultam szeptember 1-én reggel, azért ez nekem is egy új helyzet, mostantól előbb az oviba megyünk, aztán a suliba, mindezt úgy, hogy én 3/4 8-ra beérjek dolgozni. Most, egy hét után azt gondolom, ügyesen vagyunk, még minden nap sikerült időben odaértünk mindenhová, nem volt reggeli rohanás, sem kapkodás. Az évnyitó szép volt, és megható, hihetetlen, hogy az én kicsi lányom már iskolás, tudom, hogy ezek az évek is iszonyú gyorsan el fognak telni, a következő lépésben már Laura lesz iskolás, aztán jön a középiskola, stb. stb.
Mivel én is iskolában dolgozom, a tanév kezdete nekem dupla felelősség, és még több feladat. Tele vagyunk tervekkel, amiket meg szeretnénk valósítani ebben a tanévben, köztük a Kids & Teens programot is ki szeretnénk terjeszteni minél szélesebb körben. A tavalyi jól sikerült ovis tanfolyamok mellett, idén az általános iskolákban is szeretnénk bemutatni a programot, mind Salgótarjánban, mind Balassagyarmaton. Első körben a salgótarjáni általános iskolákat kerestem meg, és rendkívül pozitív hozzáállást tapasztaltam az iskolaigazgatók részéről. Azon túl, hogy segítenek a plakátok és a szórólapok eljuttatásában a szülőkhöz, abszolút támogatják a kezdeményezést, így ha egy - egy csoportnyi kisgyermek lenne az adott iskolából, ottani helyszínen is megvalósítható lenne a képzés. Ma a balassagyarmati iskolákat hívtam fel, itt is hasonlóan pozitív volt a fogadtatás, szerdán megyünk, akkor visszük a szóróanyagot, én nagyon bízom benne, hogy az óvodák után az általános iskolákban is felismerik a szülők az angol tanulás fontosságát, és jó kis csapataink alakulnak ki az iskolákban is.
A "régi" kisdiákjaink számára pedig már természetes, hogy ha szeptember, akkor kezdődik a nyelviskolai tanév is, szinte kivétel nélkül megállítanak az utcán a szüleik, ha találkozunk, és megkérdezik, hogy mikor kezdünk. Várják a gyerekek is, az én lányaimról látom, nekik ez egy másik iskola, azon túl, hogy anya munkahelye, de az itteni kis csoporttársaik mások, mint az ovis, és Martinának az iskolás társak, ők itt a nyelviskolás barátaik, és igenis emlegetik őket, hiányoznak egymásnak.
Most úgy tervezzük, hogy a régi kisdiákok szeptember utolsó hetében kezdenének, az újak pedig egy héttel később.
Szeptember 16-án tartjuk Salgótarjánban a programnyitó megbeszélésünket, másnap, 17-én pedig Balassagyarmaton. Mindkét napon 16.30-tól . Én már nagyon várom, nekem is olyan jó lesz látni, hogy mennyit nőttek a kis csemeték, főleg a gyarmatiak, akiket nem is láttam a nyáron. Remélem minél több új csoportunk lesz, kicsik és nagyon egyaránt, én nagyon szeretek velük dolgozni, az eredményeiket látva pedig azt látom, értük igenis érdemes ilyen programot csinálni.
Lesz idén két újdonság, ami eddig még nem volt, és szerintem nagyon jó kezdeményezés. Az egyik, hogy amíg a gyermekek tanulnak, addig a szülőknek is lehetőségük lesz részt venni egy nyelvtanfolyamon, mindezt kedvezményes áron, hogy ne teljen haszontalan várakozással ez az idő sem.
A másik pedig szerintem egy még klasszabb szolgáltatás. Én, mint egyedülálló szülő ezt nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Egy napközit szeretnénk indítani, egy amolyan nyelviskolás gyermekfelügyeletet. A tavalyi szervezésnél sokszor gond volt, hogy a kicsik nem tudnak fél 5 előtt beérni az órára, mert a szülők addig dolgoznak, és csak utána tudják elhozni az iskolából, óvodából. Ebben szeretnénk a segítségükre lenni azzal, hogy a két szakképzett gyermekfelügyelőnk elvállalja, hogy elhozza a csemetéket az angol órára ide a nyelviskolába, az ő ovijukból vagy iskolájukból, és a szülőknek csak az óra végére kell ideérniük, illetve addig vigyázunk rájuk, amíg a szülők nem tudnak értük jönni. Ez az extra szolgáltatás egyenlőre csak Salgótarjánban lesz elérhető, de Balassagyarmaton ovis helyszíneken megy a tanfolyam, így ott nincs hasonló probléma, hiszen a kisgyermeket nem kell külön az órára behozni. Én egyedülálló szülőként borzasztóan megörültem ennek a lehetőségnek, mert nekem sem mindegy, hogy egyedül kell munkából rohannom két gyerekhez két irányban, vagy van valaki, akiben megbízhatom, és idehozza nekem a lányokat úgy, hogy én közben nyugodtan tudok dolgozni. Bízom benne, hogy másoknak is hasznára lesz majd az új ötletünk.
Végül had mutassak nektek egy képet a nyárról, egy nyári kirándulásról, idézve ezzel egy kis „kikapcsolódós” hangulatot.
